Ahogy görgettem az Aubade hírlevelét, egyrészt csorgattam a nyálam, másrészt a nemlétező hitelkeretemet költöttem gondolatban, harmadrészt pedig elméláztam, hogy kell-e a tökéletes harmóniára törekedni mindenáron? Utóbbi fennkölt gondolatom mozgatórugója a tavaszi kollekcióban megjelenő szett volt: a fehérneműk és a combfix csipkerésze az utolsó öltésig stimmelt, minden nagyon egységes volt. Ami vizuálisan orgazmus, de a hétköznapok során kicsit bekorlátozza, hogy mit mivel lehet viselni. Vagy csak én gondolkodom túl praktikusan?